Föld

A Föld látképe az űrből, a Galileo szonda felvételén.
A Föld és a Hold látképe az űrből, a Galileo szonda felvételén.

Föld és Hold

A Föld kezdetben izzó anyagtömeg volt, mely lassan hűlni kezdett. Idővel felszíne megszilárdult, és kialakultak a kontinensek elődei. Évmilliók műlva elnyerte mai formáját. A kezdeti időszakban nagyon sok és erőteljes változás zajlott le. Napjainkban úgy tűnik megnyugodott, de a fejlődése nem állt meg.

Az élet nem jelenhetett volna meg az atmoszféra kialakulása nélkül. Biztosítja az oxigént, megvéd a Napból érkező káros sugárzásoktól. Vastagságát nem tudjuk pontosan, de kb 700 és 1000 km közé teszik. Pontos határa nincs. A Földet “kék bolygó”-nak nevezzük. Ennek megfelelően a 2/3-át beborítják az óceánok, amelyek a kék színt kölcsönzik a bolygónak. A Naprendszer harmadik bolygója az egyetlen, melyen adottak a körülmények az élet feltételeihez. Bőséges a vízkészlete (folyékony halmazállapotban), megfelelő az átlaghőmérséklete, és az atmoszféra megvédi a bolygót a legtöbb olyan testtől, amely az űrből érkezhet. Az ózonrétege megvédi a Nap káros sugárzásától. Pólusainál kissé lapított, az Egyenlítőnél teltebb.

70%:

A Föld felszínén ekkora arányban van jelen a víz.

A Föld mozgásai:

A Föld mozog: egyrészt kering a Nap körül, másrészt forog saját tengelye körül.

Forgás:

A Föld 23 óra 56 perc alatt fordul meg saját tengelye körül.

Helyzetváltoztatás:

A Föld 365 nap, 5 óra 57 perc alatt kerüli meg egyszer a Napot. A Hold, a Föld egyetlen természetes mellékbolygója, negyedakkora kiterjedésű, mint bolygója, és 27,32 nap alatt kerüli azt meg.

Az élet:

Folyékony víz – ez az egyik legfőbb oka annak, hogy élet van a Földön. A bolygó hőmérséklete lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét Ennek előfeltétele a forrás- és a fagyáspont közötti hőmérséklet (1-100°C). Egyéb feltételek mellett a Naptól való távolság, ami pont megfelel az élet kialakulásához.

3 Földi halmazállapot

Párolgás:

A Nap energiájának hatására a víz az óceánból, valamint sokkal kisebb mértékben a tavakból, folyókból és a kontinensek felszínéről pára formájában az atmoszférába kerül.

Kicsapódás:

A szelek a vízgőzt tartalmazó levegőt elszállítják, mígnem a megfelelő éghajlati feltételek között a kicsapódott vízgőz felhőket formál, és csapadék formájában lehull.

Lecsapódás:

Az atmoszféra lecsapódás következtében vizet veszít. A lecsapódás során keletkezőcsapadék eső, hó és jégeső a gravitáció hatására a felszínre hull. A harmat és a zuznara közvetlenül a felszínen csapódnak le.

Mágnesesség:

A mágneses mező szempontjából a Föld a Naprendszer legaktívabb bolygója. A mágneses mezőt a folyékony külső magban folyó erős áramok hozzák létre. A Föld mágneses pólusai időről időre felcserélődnek. A külső mag mágnesként működik.

Mágneses mező hatásai, napszél

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.